Az autizmus spektrum: egyéni eltérések sokasága

Az autizmus diagnózisát viselkedéses jelek alapján állítják fel, ami három fő terület köré csoportosul. Ez a három nagy halmaz:

  • a kölcsönös szociális interakciók
  • a kölcsönös kommunikáció
  • a sztereotip, ismétlődő viselkedések

Diagnózis akkor adható, ha ezeken a területeken –  fontos, hogy minden területen – megfigyelhetőek az átlagostól való eltérések.

Természetesen nem minden érintett személy tünetei azonosak, sőt nagyon nagy egyéni eltérésekről beszélünk. Ezért használjuk – egyfajta gyűjtőfogalomként – az autizmus spektrum fogalmát. Ezen a spektrumon helyezhetők el a csupán enyhe vagy kevés tünetet mutató személyek és a nagyon markáns és/vagy számos tünetettel rendelkezők is.

A spektrum egyik végén vannak azok, akiknek speciális támogatásra van szükségük és ezek mellett sem lesznek képesek önálló életvezetésre. Ezen személyek esetében használjuk az alacsonyan funkcionáló (low function) kifejezést. A másik végén pedig azon személyek állnak, akiknek kevés tünetük van és/vagy nehézségeiket jól kompenzálják, jól funkcionálnak (high function). Természetesen nekik is javasolt a speciális megsegítés és a legtöbb esetben szükségük is lenne rá, azonban képesek a normál, önálló életvitelre. (A ‘magasan és alacsonyan funkcionáló’ fogalmak a diagnosztikában nem használatos fogalmak, pont az ezeket meghatározó rengeteg szubjektív és egyéni tényező miatt. Ugyanígy, ma már nem hivatalos diagnosztikus kategória, ám a köztudatban továbbra is jelen lévő fogalom az Asperger szindróma, ami jellemzően magasan funkcionáló, a hétköznapokban jól boldogulni képes, autizmusban érintett személyeket jelöl.)

Forrás: www.historica.fandom.com

A spektrumon való elhelyezkedést nagyban befolyásolja az érintett személy intelligenciája. Jobb intellektuális képességek mellett ugyanis az adott személy képes „IQ-ból” korrigálni. Ez azt jelenti, hogy képes megtanulni és alkalmazni az alapvető szociális szabályokat, ami nagyban megkönnyíti a társadalomba való beilleszkedését.  

Az is megfigyelhető ugyanakkor, hogy azok a személyek, akik a szociális képességek területén kevesebb és enyhébb tüneteket produkálnak, valamivel könnyebben boldogulnak az életben, mint akik magasabb intelligenciával, ám gyengébb szociális képességekkel rendelkeznek.

Az autizmussal élők képességei ugyanolyan változatosak, mint a spektrumra nem sorolható társaiké. Ez azt jelenti, hogy egy autizmussal diagnosztizált személynek ugyanúgy lehet kimagasló labdaérzéke, kreativitása, énekhangja, intelligenciája, stb. Képességeinek kibontakoztatását azonban az autizmusból eredő szociális, kommunikációs és viselkedéses jellemzők megnehezítik. Például egy kimagaslóan tehetséges, autizmussal diagnosztizált úszó esetében a versenysporttal járó szokatlan helyzetek, a túlzott stressz, az ismeretlen emberek jelenléte, olyan mértékű biztonságérzet-hiányt okozhat, ami gátját jelenti a komolyabb sportolói élettel járó életvitelre.

Végül pedig, nem elhanyagolható szempont az autizmussal élő személyt körülvevő társadalmi normák és azon közösségek (például iskola), ahol tapasztalatokat szerez. Az elfogadó és támogató légkör nagyban segíti – még a markáns tünetekkel rendelkezők – boldogulását is.

A gyanújelektől a kivizsgálásig

Hogyan juthatunk el a kivizsgálás folyamatáig, és ami talán még fontosabb, hogy döntheti el egy szülő, hogy valóban érdemes-e belevágni egy ilyen sok esetben nem könnyű és nem kevés energiát igénylő feladatba?

Alapvetően látjuk, ha a gyermekünk vagy egy szerettünk valamiben eltér a “normálistól”, “átlagostól”. Érdemes végiggondolnunk, hogy mely területen/területeken jelentkezik az eltérés és a megfelelő forrásokból informálódva további lépéseket tenni. Az is lehet, hogy mások hívják fel erre a figyelmünket. Ez főleg akkor fordulhat elő, ha az adott személynek nincsenek markáns tünetei, vagy azok csak más közösségekben mutatkoznak meg, az otthoni biztonságos környezetben nem.  

Milyen jeleket keressünk és mire figyeljünk? Autizmus spektrum esetén elsődlegesen, a már említett területeket kell figyelni: a kölcsönös szociális interakciók; a kölcsönös kommunikáció és az ismétlődő, merev viselkedések jelenlétét.

Vagyis figyeljük meg, gondoljuk végig a gyermek alapvető viselkedését különböző szociális közegekben: hogy alkalmazkodik a szituációkhoz, mennyire látja át a társas kapcsolatokat, szociális normákat, mennyire képes együttműködni. Elkülönül, vagy épp ellenkezőleg, szokatlanul próbál közeledni a társaihoz. Vannak-e cselekedetei, amikhez indokolatlanul erősen ragaszkodik. Vannak-e különös hobbijai, érdeklődési köre. A beszéd területén jellemző lehet a szokatlan hanghordozás, a nyelv szó szerinti értelmezése, furcsa tartalmak megjelenése. Jellemző továbbá a non-verbális kommunikáció gyengesége (szemkontaktus, mimika, gesztusok elmaradása). Az érintett, mások ezen jelzéseit sem tudja helyesen értelmezni, ez okozhat a helyzethez nem illő-, esetleg mások számára bántó megnyilvánulásokat. Fontos végiggondolni, hogy a gyermek fejlődése során tapasztalható volt-e megkésettség a kommunikáció (például megkésett beszéd) és a társas fejlődés területein (például szerepjátékok hiánya).  

Gyakori tünet továbbá valamilyen érzékszervi  túlérzékenység, leggyakrabban a hallás és az ízlelés területén. Bizonyos hanghatásokra vagy az átlag ember számára nem zavaró szagokra vagy hangokra a gyermek úgy reagál, mintha az számára elviselhetetlen, de legalábbis nagyon zavaró lenne. Ugyanígy, az ízérzékelés területén, úgy tűnhet, hogy a gyermek roppant válogatós, ő viszont lehet, hogy mondjuk a sót olyan intenzíven érzi, hogy emiatt elutasítja az ételek nagy részét.

Ha mindezeket végiggondolva úgy értékeljük, hogy a gyanúnk megalapozott, akkor érdemes kivizsgálást kezdeményezni.

A kivizsgálás menete

A szülő jelentkezhet a területileg illetékes Nevelési Tanácsadóba, ahol – amennyiben szükséges -, továbbirányítják őket, vagy jelentkezhet közvetlenül egy diagnosztikus központba (www.autista.hu/diagnosztizáló-centrumok). A kivizsgálást egy szakmai team végzi a szülők bevonásával. Mindenekelőtt egy részletes tájékoztatás során a szülőket és a gyermeket is informálják a folyamat egyes lépéseiről és menetéről.

Maga a  kivizsgálás két fő részre osztható: az elsőben a szülőkkel, vagy a legközelebbi hozzátartozóval vesznek fel egy diagnosztikus kérdéssort. Ez gyakorlatilag egy irányított interjú, ahol az adott személy eddigi életútját és fejlődését végigkísérve tesznek fel kérdéseket. A kérdések alapvetően ugyanazon területekre összpontosulnak melyeket már fentebb leírtunk, és amik mentén érdemes elkezdeni megvizsgálni a gyanúnkat. Vagyis a szociális, kommunikációs interakciókra és a sztereotip viselkedésekre fókuszálva.

A másik részben az adott személy képességprofilját állítják fel, különböző tesztekkel, vizsgálati eljárásokkal. Ezalatt a szülők nincsenek jelen, csak a vizsgálatot végző személy. Ezen kívül, sor kerül általában az intelligencia felmérésére is, és vannak olyan diagnosztikus helyek, ahol a folyamat részét képezi egy több napon át tartó kortárs közegben való foglalkozásokon való részvétel is. Hiszen a tünetek, leginkább ily módon figyelhetőek meg és határozható meg pontosan, hogy a gyermeknek milyen további fejlesztés javasolt.  

Ezt követően kerül sor az eredmények kiértékelésére és az eredmények alapján a szülők és az érintett tájékoztatására.   

/szerzők: Rachler Áron gyógypedagógus és Szabó Zsuzsanna sportpszichológus/

Források és hasznos linkek:

Diagnosztizáló centrumok

http://www.arborek.hu/autizmus?fbclid=IwAR2Mvo1-ui5EqBdfSv0U9oFzlnn8ESkwRw5v8nsWvkefLfyIiGAjbbkSb5M

http://vadaskert.hu/autizmus/?fbclid=IwAR1l6ax-vLEdNcVximl4Q4umaN2L7CY9PtaPzgP39PuC6V4aSfWpjVkJWsA

Mi az autizmus?

Related Post

Az ADHD jéghegy

“Egyszerűen képtelen egyedül tanulni! Minden egyes alkalom egy küzdelem és...

Az ADHD terápiás...

Az ADHD nem betegség,  sokkal inkább genetikai hátterű, örökölhető,...

Az alvás fontosságáról

/szerző: dr. Imre Gábor biológus kutató, tapasztalati tréner/ A kellő minőségű...

Immunrendszerünk

/szerző: dr. Imre Gábor biológus kutató, tapasztalati tréner/ A jelen pandémiás...

Az autizmusról

Autizmus, Autizmus Spektrum Zavar, ASD,  Neurokognitív Fejlődési Variáns.. Vajon mit...