Az autizmusról
Autizmus, Autizmus Spektrum Zavar, ASD,
Neurokognitív Fejlődési Variáns..
Vajon mit jelentenek a fenti szavak? Honnan tudhatom meg, hogy én vagy a gyermekem, párom érintett? Mihez kezdhetek, ha én vagy egy családtagom érintett?
A következő két cikkünkben a fenti kérdésekre kaphatunk választ.
Mit jelent az autizmus?
Az autizmus egy neurokognitív fejlődési variáns, vagyis az érintett személy idegrendszere eltérő módon fejlődött, ebből adódóan eltérően működik mint, amit neurotipikusnak, „normálisnak“ gondolunk. Ennek hátterében egy többgénes öröklődési folyamat áll. Azt azonban, hogy pontosan milyen gének felelősek érte, még nem tudjuk.
Mindemellett, vannak bizonyos rizikó környezeti tényezők, melyek jelenlétében nagyobb eséllyel alakul ki spektrumbeli érintettség. Ilyen rizikótényező a komplikált szülés, a méhen belüli rubeola fertőzés, illetve a magas apai életkor. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy komplikáltabb szülés után az újszülött érintett lesz autizmus spektrumban, de növelheti annak esélyét. Minél több ilyen tényező van jelen, a kialakulás esélye is hatványozódik.
Magához a fogalomhoz több eltérő diagnózis is tartozik, és egy diagnózist jelentősen eltérő képességprofillal rendelkező emberek is kaphatnak. Ebből az okból került bevezetésre az autizmus spektrum fogalma, mely felöleli a különböző diagnózisú és képességprofilú személyeket.
Mi nem vezet autizmushoz?
Az autizmus spektrumbeli érintettséghez bizonyítottan nem vezet a rideg vagy érzéketlen szülői viselkedés. Félreértés ne essék, a nem megfelelő családi környezet befolyásolja a gyermek fejlődését, azonban autizmust nem okoz.
Ugyanígy, a csecsemőkori oltások sem járulnak hozzá autizmus spektrumbeli érintettséghez.
Egy másik terület, ami gyakori vita tárgyát képezi és a szülők gyakorta rengeteg energiát és pénzt fektetnek bele: a diéták kérdésköre.
Mivel az autizmus spektrum zavar egy neurokognitív fejlődési zavar, így diétával nem gyógyítható. Ugyanakkor, hogy ne legyen ennyire egyszerű a helyzet: bizonyos emésztőrendszeri és felszívódási betegségek okozhatnak ASD-re jellemző tüneteket, sőt érintett személy esetén ezek a kórképek egyértelműen ronthatnak az adott személy állapotán. Ugyanakkor nagyon fontos szem előtt tartani, hogy nem az “autizmusa lesz rosszabb”, hanem az emésztőrendszeri betegség miatt romlik az állapota.
Akkor mégis mihez kezdhet a család, hogy tudhatja meg, hogy az érintett családtag számára hasznos lehet-e egy bizonyos diéta?
Egy alapos kivizsgálás révén. A kivizsgálást követően egyértelműen látszani fog, hogy az adott személynek van-e valamilyen társuló emésztőrendszeri betegsége vagy sem, és ha van, milyen diétával lehet ezen segíteni. Az adott betegség tünetei így megszüntethetők, ettől függetlenül az autizmus spektrum zavarban való érintettség megmarad.
Zárszóként:
Az autizmus nem betegség, hanem egy állapot. Ebből adódóan gyógyszerekkel nem gyógyítható. (Ha az autizmus mellett van egy társuló kórkép, amelyre javasolt a gyógyszer szedése vagy más terápia, akkor ez a kórkép gyógyítható, így összességében javulást tapasztalhatunk az adott személynél).
Nagyon fontos tehát, hogy tisztában legyünk ezen állapot előnyeivel, hátrányaival, illetve, hogy miként segíthetjük, támogathatjuk az érintetteket. Mindezekről szó lesz a következő cikkünkben.
/szerző: Rachler Áron gyógypedagógus/
Felhasznált oldalak, hasznos linkek:
https://www.autista.hu/mi-az-autizmus/
https://fszk.hu/wp-content/uploads/2019/09/AUTIZMUS_Dieta_honlapra_190916.pdf